"A gyermekek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell gyújtani." Így fogalmazta meg annak idején a tanítás lényegét Szent-Györgyi Albert.

A világhírű Nobel-díjas tudós mottójával indítana útjára egy buddhista szellemiségű általános iskolát Budapesten a Tejút Iskola és Ifjúságnevelő Alapítvány és A Tan Kapuja Buddhista Egyház a 2005-2006-os tanévben. Európában ez volna a második buddhista szellemiségű általános iskola. Az iskolában a tervek szerint elsőként egy első és egy ötödik osztály indulna, majd egy egész buddhista oktatási komplexum jönne létre - óvodától egészen a főiskoláig járhatnának ide a buddhista tanokra nyitott fiatalok.

De hogyan nézhet ki egy átlagos nap egy buddhista szellemiségű iskolában?

- Semmiképp sem úgy kell elképzelni, mint mondjuk a tibeti kolostorokat. Nem kell kopaszra nyírni a gyerekek fejét, és nem kell őket narancssárga szerzetesi ruhába öltöztetni - mondja Csörgő Zoltán, az alapítvány elnöke. - Nem feltétel, hogy a diákok vagy szüleik buddhista vallásúak legyenek, a nyitottság azonban nagyon fontos. Nem az a cél, hogy a gyerekek buddhistákká váljanak, és nem akarjuk őket kiszakítani a mindennapi életkörnyezetükből sem. Éppen azt szeretnénk, hogy abban találják meg a nekik legmegfelelőbb utat. Azt, amit ők maguk választanak.

- A buddhizmus csak keretet biztosít az oktatáshoz. Szellemiségének középpontjában éppen a nyitottság áll, így nagyon jól ötvözhető az alternatív pedagógiai módszerekkel és a nyugati kultúra más elemeivel is - veszi át a szót Altmann Andrea pszichopedagógus, aki egyben az alapítvány titkára is. - Az oktatásnak igazodnia kell a nemzeti alaptantervhez, ezért értelemszerűen a buddhista szellemiségű iskolában is tanítanak majd matematikát, biológiát vagy magyar irodalmat. Csak éppen más - buddhista - megközelítéssel.

Altmann Andrea szerint először a gyermekek érdeklődését, figyelmét kell felkelteni a dolgok iránt. Akik utána tapasztalati úton, lehetőleg minél több érzékszervet bevonva szerzik meg az ismereteket, amelyeket előbb általánosítanak, majd élményeiket megosztják, megvitatják a többiekkel is. Ezután - mint Altmann Andrea fogalmaz - meditatív elmélyüléssel értik meg a dolgok valódi természetét.

- Vegyük például az írástanulást. A betűket tapintás útján is meg lehet ismertetni a gyerekekkel - magyarázza Altmann Andrea. - Például úgy, hogy a diák egy szivacsból formázott betűt bekötött szemmel megtapogat, utána pedig gyurmából elkészít. Minél több érzékszerv kapcsolódik be a tanulási folyamatba, annál jobban megmarad az élmény, vagyis a tudás. A mai európai oktatás nagyon elméletközpontú. Mi azt szeretnék megtanítani nekik, hogyan lehet a saját érzékszerveiken keresztül tájékozódni.

- Az a célunk, hogy egy olyan iskola jöjjön létre, amely nem csak a külső világra vonatkozó ismeretekre helyezi a súlyt - erősíti meg a fentieket Csörgő Zoltán is. - Ugyanilyen fontos az is, hogy a diákok a saját belső világukban tudjanak tájékozódni. Mély önismeretet szeretnénk kialakítani bennük, hogy minél hamarabb képesek legyenek felelősséget vállalni saját szavaikért és cselekedeteikért. Egyensúlyt próbálunk teremteni a külső és a belső, tudati világ között.

Mindehhez nagyon fontos, hogy a diákok megőrizzék érdeklődésüket és nyitottságukat a világ iránt. A gyerekekben még megvannak ezek a tulajdonságok, aztán elhalványulnak. Pedig elengedhetetlen, hogy a gyerekek képesek legyenek figyelmüket megtartani. Ezt például keleti meditációs módszerekkel és harcművészeti technikákkal lehet segíteni.

- Szeretnénk szakítani a hagyományos iskolai hierarchiával is - sorolja tovább Altmann Andrea. - Az, hogy a tanár áll a katedrán, vele szemben pedig a gyerekek ülnek a padokban, alá-fölérendeltségi viszonyt tükröz. Ázsiában a nyitottságot az is jelképezi, hogy nem zárják be a tantermek ajtaját. A buddhista iskolákban a tanár és diákjai egy körben ülnek a földön, és a körben a tanár is csak egy érző lény a többi között. Ugyanolyan, mint a többi, és nyitott arra, hogy a gyermekektől tanuljon. Azt tartják ugyanis, hogy a gyermekek velük született - egyes buddhista irányzatok szerint előző életükből hozott - tapasztalatokkal, képességekkel rendelkeznek.