Részletes program

Az első nap (2004. június 28.) délután vagy kora este (2004. június 28.). A résztvevő gyerekek busszal, kocsival megérkeznek az uszói buddhista központ határába Több csoport indul el azonnal a felnőttek vezetésével a szálláshely és az azt körülvevő erdő felfedezésére, ahol a felnőttek előzőleg beavatási díszleteket helyeznek el, és zenével, tűzzel, meglepetésekkel várják a gyerekeket. Ez már a drámai játékok előkészítésének tekinthető, és lehetőség szerint egy külön Műhelynév ünnepélyes választásával is együtt jár. Ezután közösségi tűzrakás, zene és vacsora, szálláshelyek elrendezése a tervek szerint, esti meditatív zenehallgatás a buddhista sztúpa körül, a programmal, a Műhely szabályaival való ismerkedés.

A második napon (2004. június 29.) reggel Zen-buddhista és harcművészeti gyakorlatok segítségével hangolódunk rá a saját testünkre, a természetre, és másokra. A racionális szempontokon túllépő kérdések és válaszok buddhista hagyományát kombináljuk a kommunikáció alapjával: a nem-verbális önértékelési és önmegfigyelési gyakorlatokkal, amelyek páros vagy csoportos gyakorlatokhoz vezetnek. Ez a program rendszeres, a Buddhista Műhely legtöbb délelőttjét változó arányban lefoglalja. Például amikor a drámai munka betetőzéséhez közeleg, némileg rövidebb idő jut majd rá, de a mozgás és a meditáció minden nap teljesítendő feladat. Több kisebb csoport alakulhat, a gyermekek végleges létszáma és életkora szerint, melyek fókusza a mozgó meditáció, a csoportos jóga, valamint a keleti harcművészet (T'ai Csi, vagy Aikido). A csoportokat Zen-buddhista jellegű kérdéseket megfordító, a másik helyzetébe belehelyező verbális gyakorlatokkal zárjuk. A gyerekek észrevétlen módon jutnak el egyes buddhista tanítások megéléséig, ahelyett, hogy csak előadást hallgatnának róluk. Még a legkisebbek is fogékonyak az olyan rokonszenv-játékokra, hogy pl. eljátsszák egy társuk mozdulatait, hangját - és megfigyelik, hogy milyen egy másik ember gondolkodási és érzékelési stílusába belehelyezkedni.
A napi program során néhány fiatal önkéntes alapon részt vehet a helyszín bizonyos fenntartó programjaiban is - ez részben egy Zen-kolostor életét modellezi (pl. vízhordás, főzés), természetesen a biztonság és a program, valamint a szerepek integritásának tiszteletben tartásával.

A második nap délutánjától indulnak a szerepjátékok páros és csoportos gyakorlatokkal a buddhista alapelvek alapján kidolgozott feladatok alapján - pl. a nem ártás, az igaz vagy helyes beszéd, a helyes életvitel. A program itt már eljut a maszkkészítéshez is az egyéni szerepek, feladatok alapján. Egy kisebb csoport dobkészítéssel foglalkozik. Az egész csoport több hatalmas mandalát - buddhista kördiagramot - rajzol nagy papírokra, esetleg egy állandó helyen színes homokkal is, ahogy a tibetiek (az időjárástól függően), az egész csoport hangulatát kifejezve.
Egy nagy nemezsátrat is felállítunk, amely meseszerű, archetipikus célokat szolgál majd.
Az estét már mesék és buddhista meditáció zárják.

A harmadik nap (2004. jún. 30.) délutánjától a résztvevők elkezdik a meseterápiát a Tejút képzésén elhangzott előadások gyakorlati megelevenítéseként - az ajánlott mesetípusok csoportját már előzőleg kiválasztjuk. A résztvevő gyermekek problémainak megfelelő mesetípusokat választanak ki a buddhista tanítók, kisebb csoportban több változatban is elmesélik, míg a gyerekek hozzáillő képeket rajzolnak. Köralakú csoportos visszajelzés-játékokkal zárjuk, majd némi aktív mozgás után a gyerekek a színjátszó kommunikációs szakember irányítása alatt belekezdenek a kiválasztott mesecselekmények dramatizálásának előkészítésébe, a szerepek, a díszletek és a megjelenés kidolgozásába. Ez részben közösségi, részben egyéni kézműves munka, részben kisebb csoportokban egy-egy mozzanat, mondat vagy mágikus tárgy témájára végzett próbaimprovizációk alapján kezdődik el.

A negyedik napon (2004. júl. 1.) délután már nagyrészt a meséből kialakított dráma véglegesítése, a szerepek és dialógusok kidolgozása, a fizikai előkészítés (ideértve a díszletek és hangszerek véglegesítését) és a verbális visszajelzések erősítése jegyében telik el. Ez a munka azt követeli, hogy kis csoportokban is, de közös, nagyobb csoportban is erőteljes, katarktikus hatású kommunikációs gesztusok zajljanak le. Részletes kidolgozása, időzítése és egyéb módon való felosztása nagyon az adott gyerekcsoport dinamikájától függ. A kialakított Műhely-szerepek, a szokatlan, barátságos kihívások, az elfogadó légkör lehetővé teszik, hogy a hátrányos helyzetűekből is egészen másfajta szerepek bújjanak elő: eddig eltakart, kreatív egyéniségek, amelyeket a kialakított szerepjátékok megerősítenek, majd részben a közös dramatizált mese előadásába terelnek.
Ha az időjárás támogatja, ezt részben az erdőben végezzük, kisebb csoportokban. A felnőttek minden módon elősegítik a beszéd, mozgás, és annak ellenpólusa, a kreatív hallgatás és a mozgás-meditáció művészetének megtanulását. A megbeszélések során alkalmunk nyílik a fegyelmezettebb stílusú, a buddhista országok kultúrájához jobban illeszkedő kommunikációs stílusok elsajátítására és interiorizálására.

Este a tűz körüli, lazító jellegű mesemondás újabb meséket hoz fel - ezúttal fiatalok mesélnek, cigány és magyar meséket, esetleg mongolt is. Ezek metaforikusan kapcsolódnak a már kiválasztott, központi meséhez, de annak különféle rövidebb asszociációs ágait vizsgálják meg. A mesemondást némi közös beszélgetés követi, ahol a buddhista kommunikáció alapelveit már formális keretben is gyakoroljuk - úgy mint egymás véleményének meghallgatása, a különféle nézőpontok elfogadása és a hallgatók figyelmének respektálása. Némi hangszeres, meditatív stílusú zene zárja az estét.

Az ötödik napon (2004. júl. 2.) némi mozgás és meditáció után belevágunk a Teliholdat ünneplő buddhista gyakorlatokba (a Telihold reggel 11:09-kor van, indiai naptár szerint a Nyilas jegyében), majd tovább folytatjuk az egésznapos előkészületet kisebb csoportokban és egyénenként az esti előadásra. Akik nem aktív előadók, egész nap segítenek kidolgozni a részleteket az előadásban, a díszleteket, a zenét vagy a fáklyákat, az ünnepi étkeket előkészíteni. Eközben rengeteg közösségi feladat és eszmecsere zajlik, főleg a kialakított szerepek területén belül. Ezen a ponton a délután folyamán egy japán beavatási mítoszt is eljátszanak a felnőttek a japán Napistennőről, és minden egyes gyermek új szerepet kap, miközben lehetőleg fizikailag is megsemmisíti az eddig elkészített maszkját, és átalakítja a műhelynevét is.
Este ünnepélyes előadás, fáklyákkal, hangszeres zenével, maszkokkal és tánccal.
Az ünnep után némi teázás, meditatív zene a tűz körül, és szabad beszélgetés - az előadás kötetlen értékelése, az érzések megbeszélése. Konkrét instrukciókat a kommunikációs szakember és a Zen-mester szolgáltatnak keretül.

A hatodik napon (2004. júl. 3.) a reggeli harcművészet- illetve jógagyakorlás, valamint egy-két tréfás Zen-gyakorlat után a természet felfedezése a fő téma. Egy több láncon elinduló beavatási jellegű túrát tervezünk meg a Műhelyt közvetlenül megelőző napokban, korcsoportokra osztva a résztvevőket. A hangsúly az alkatra méretezett erőfeszítésen és a találékonyságon van. Egyes fiatalok és felnőttek az éjszakába nyúló felfedezéseket is tehetnek, hogy megsejtsék a természettel való összhangon épülő buddhista hagyományok értékét és használhatóságát. A felnőttek (Tejút-tanítók) különféle titkos vagy nyilvános feladatokat adnak nekik a helyszínnel kapcsolatban. Mindenki magával visz értékes gondolatokat, amiket hagy átalakulni a zarándoklatszerű kirándulás alatt, például Zen-buddhista szemszögből azt is mondhatjuk, hogy a természet fedez fel minket, és nem fordítva.

A hetedik napon (2004. júl. 4.) - az európai hagyományokat tiszteletben tartva - lazább időbeosztásban kezdünk, mivel néhányan az éjszaka is felfedeztek, dolgoztak.

A kisebbeknek reggeli mesemondás és járkáló meditáció, egy közös festmény elkészítése a feladat.
A nagyobbak a kommunikációs szakember és a Zen-mester meglátásai szerinti gyakorlattal, beszélgetéssel zárják a Műhelyt. Lehetőség szerint elmondják legfontosabb tapasztalataikat az éjszakai feladatok teljesítői is, valamint azt is, hogy egyénileg mit szeretnének gyakorolni az év során (meditáció, T'ai Csi, figyelemgyakorlatok stb.), majd egy közös búcsúrituálét végzünk a sztúpa körül, és zenére egy közös záróétkezés után elkezdünk készülődni. A délután és az est folyamán busszal és autóval eltávoznak a gyerekek.

Szakmai vezetők:

- Gergely István szervezetfejlesztő pszichológus, (HR tanácsadó, At Work Tanácsadó és Szolgáltató Kft, 111 Budapest, Bartók Béla út 4.) akinek drámai kommunikációs tréningjei Kelet-Magyarországon éppúgy ismertek, mint Budapesten; és
- Boldizsár Ildikó mesekutató, a Magvető kiadó főszerkesztője (1052 Szervita tér 5.) a meseterápia legfontosabb hazai szakembere. Legutóbbi könyve a meseterápiáról: Varázslás és fogyókúra - 2. kiadás. Didakt Kft, 2003.
- Buddhista oldalról a program végrehajtását és szellemi irányítását Csong An Szunyim végzi (Virágh Szabolcs), aki, mielőtt Dharma-mester lett, hivatásos tapasztalatatokat szerzett a kommunikációs tréningek terén, és most elsősorban a Zen buddhizmus újszerű kommunikációs technikáit mutatná be a Műhely 2004 résztvevőinek.
- A program tervezésében és lebonyolításában résztvesz és aktív támogatást nyújt még dr. Váradi Ágnes pszichológus, a Tejút hallgatója, valamint Hegedűs Róbert, a harcművészetek mestere (aikido), aki egyben összekötő is az roma ifjúsági harcművészeti csoporttal (Gilvánfa, valamint a pécsi Gandhi Dimnázium). Irtl Melinda, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola diplomájával a kezében hivatásos jógaoktatóként dolgozik csoportokkal, főleg Budapesten és környékén.
-A Tábor koordinátora M. Tamás Anna.